Februári programjaink
2026. február 05. 18:00 - 2026. február 12. 19:00
2026. február 05. 18:00 - 2026. február 12. 19:00
Kedves India-barátok!
Legelőször is mindenkinek nagyon Boldog Új Esztendőt kívánok.
A januári Nemzetközi Hindí Nap megünneplése a rendkívül hideg időjárás ellenére is nagyon jól sikerült, köszönhetően három kiváló hindiül tanuló és zenetudó diáktársunknak: Heves Gábornak, Tóth Lázárnak és Szőke Borinak.
Most pedig igazán elkezdődik a tavaszi félév, mégpedig 2026. február 5-én, a szokott módon:
online formában, a webes platformon. A csatlakozás a következő linkre való kattintással történik:
Az Indiáról szóló előadások csütörtökönként 18 órakor kezdődnek.
Február
5
Egy magyar festőművész hihetetlen kalandjai Indiában - Schöfft Ágoston Tivadar (1809–1888)
Dr Lázár Imre, kultúrális diplomata, India-kutató
Schöfft Ágoston a 19. század kiemelkedő magyar festője Pesten született egy művészcsaládban, már apja és nagyapja is festőművész volt. Kalandos élete során a világ sok táján megfordult, élete nagy részét utazással töltötte. Elsősorban portréfestészetből élt. 1838 és 1842 között tartózkodott Indiában. 1840-ben Kalkuttában találkozott Kőrösi Csoma Sándorral és elkészítette a magyar tudós egyetlen ránk maradt hiteles portréját. 1841-42-ben Láhórban, a szikh mahárádzsa udvarában működött, ez volt indiai utazásának legtermékenyebb időszaka. Nagyméretű történelmi tablókat készített a legendás szikh uralkodó Randzsít Szingh mahárádzsa udvaráról és számos portrét festett az uralkodó család tagjairól. Ezek a képek ma a Láhóri Erőd Bambá hercegnőről elnevezett gyűjteményében vannak. Indiai tartózkodása során sok kalandot élt át, nemegyszer hajszálon múlt az élete. Keleti tartózkodása során nagy vagyont gyűjtött. Miután visszatért Európába, Velencében, Bécsben, Londonban és egy ideig Pesten élt. 1864-ben Mexikóba utazott. Élete utolsó éveit Londonban töltötte.
12
Dzsarászandha – Egy világuralkodó tündöklése és bukása
Dr. Száler Péter, tudományos munkatárs, ELTE
Egy démonnő sebészi bravúrja, egy páratlan birodalom megteremtése, egy bizarr emberáldozat terve és egy balul sikerült birkózóverseny – talán ezek azok a kulcsszavak, amelyek leginkább jellemzik a Magadhát felemelő mitikus (anti)hős, Dzsarászandha földi pályafutását. Az előadás hindu és dzsaina mitológiai történetek alapján igyekszik bemutatni a többnyire Krisna ellenségeként ismert legendás uralkodó alakját.
19
„Hát ki itt a fanatikus?” Hanif Kureishi és a modern brit identitás
Dr. Földváry Kinga, irodalomtörténész, PPKE
Bár ő maga már Londonban született, angol anyától, és pakisztáni apától, Hanif Kureishi családjának gyökerei az indiai Csennáiba (korábban Madrász) vezetnek. A háború után született új, multikulturális brit írónemzedék meghatározó alakja, aki a sztereotípiáktól felszabadítva ábrázolja műveiben azt a kettősséget, amit a családi kötelékek és nemzeti identitás ellentmondásai okoznak. Novellái, regényei és filmforgatókönyvei egyaránt a kortárs irodalom élvonalába emelték – az előadás az életmű rövid áttekintése után a „Fiam, a fanatikus” novella és filmadaptációja elemzésével igyekszik megismertetni Kureishi fontosabb témáit a hallgatósággal.
26
Egy indiai ásatás etnoarchaeológiai vonatkozásai
Dr. Jeney Rita, régész-indológus
Egy indiai ásatás éppen úgy szól a jelenről is, mint a múltról. Bár a régészeti kutatás elsődleges célja a múlt feltárása, az ásatás környezete legalább annyira izgalmas terepnek bizonyul. A régész sok esetben a nagyvárosoktól és turistáktól távoli helyen dolgozik, és az élete szorosan összefonódik a környéken élőkkel. Ez lehetővé teszi, hogy egyedülálló bepillantást nyerjen az ott élők szokásaiba, és ezek alapján a múltra vonatkozó következtetéseket vonjon le. Előadásában Jeney Rita, régész-indológus Észak-Indiából hoz példákat arra, hogy az indiai falvakban megfigyelhető társadalmi struktúrák, kézműves technológiák és térhasználati minták hogyan segítik a régész múlt megértésére irányuló munkáját.
Hindí órák:
Középhaladó: csütörtök 17-18 óra
Kezdő: csütörtök 19-20 óra
Haladó: kedd: 18-20 óra
