Májusi programjaink

Kedves India-barátok!

Íme a csütörtöki előadássorozat májusi programja, ill. plakátja!

Az előadások 18 órakor kezdődnek, a következő linkre kell kattintani:

https://embassyofindia-ajl.my.webex.com/embassyofindia-ajl.my/j.php?MTID=me88e760609fb353114e9ccddfaeb3a5f

Májusi előadásainkra is mindenkit szeretettel várunk.

8
A múzeumok születése Indiában: a múlt kutatásának koloniális kezdetei
Dr. Jeney Rita, régész, indológus

A 18. század végére Kalkutta nemcsak a Brit Kelet-indiai Társaság adminisztratív központjává, hanem India tudományos és kulturális életének egyik meghatározó színterévé is vált. Ebben kulcsszerepet játszott Sir William Jones, aki 1784-ben megalapította az Ázsia Társaságot (Asiatic Society), azzal a céllal, hogy a társaság tagjai intézményesült formában kutathassák India múltját. Gyűjtésük igen széles körű volt, és ez adta az alapját Ázsia legrégebbi múzeumának, az India Múzeumnak. Kalkuttában járva ma is meglátogathatjuk az Ázsia Társaság régi épületét, ahol még Kőrösi Csoma Sándor is dolgozott könyvtárosként, és az India Múzeumot is. Az előadás során a mai Kolkatából elindulva egy virtuális történelmi sétán keresztül jutunk el az India-kutatás európai kezdeteihez, és ismerjük meg közelebbről annak helyszíneit és kulcsszereplőit.

15
Földadományok réztáblán: mire valók, és mit mesélnek nekünk?
Dr. Balogh Dániel, indológus, ERC Dharma Project, Humboldt Egyetem, Berlin

India történelméről szerzett tudásunk jelentős részét réztábláknak köszönhetjük, amelyek - birtoklevélhez hasonlóan - uralkodók földadományait örökítik meg, és eközben általában ecsetelik az adományozó - és néha az adományt kapó személy - érdemeit. A huszadik század közepe tájáig a tudósok elsősorban "történelmi tényeket" kerestek ezekben a feliratokban, például hogy melyik király kinek a fia volt, kit győzött le, és mikor uralkodott. A mai történészek számára azonban számtalan más adat kincsesbányái ezek a táblák. Az úttörők által felvázolt politikatörténeti keretet további - emberközelibb és kevésbé kézzelfogható - részletekkel lehet feltölteni. Hogy mifélékkel, arra néhány példát hozok ebben az előadásban.

22
Koh-i-Noor
Zentai György, indológus

Bár Magyarországon csak ritkán esik szó róla, biztonsággal kijelenthető, hogy a Koh-i-Noor a világ egyik legismertebb, legtöbbet emlegetett drágaköve, melynek eredetéhez számos legenda, valós történetéhez pedig nem kevés vérontás köthető. A Koh-i-Noor nem pusztán kora legnagyobb gyémántja volt, hanem mindenekelőtt hatalmi szimbólum, mely mindennél látványosabban tanúskodott mindenkori birtokosa státusáról. Nem véletlen, hogy a már több, mint másfél évszázada a brit koronaékszerek részét képező gyémántot négy ország (India, Pakisztán, Irán és Afganisztán) is a magáénak szeretné tudni.

Az előadás ennek a drágakőnek a sorsát igyekszik bemutatni a mitikus kezdetektől a 16. és a 20. század közötti, számtalan fordulatot és tulajdonoscserét hozó időszakon át egészen napjainkig.

29
Egy magyar tudós, aki egyetemet alapított Indiában – Leitner Gottlieb Vilmos
Dr. Lázár Imre, kulturális diplomata

Leitner Gottlieb Vilmos (1840–1899) alapítója és első igazgatója volt a láhóri Government College-nak. Fontos szerepet játszott az Oriental College létrehozásában is és abban, hogy ezeket az intézményeket 1882-ben sikerült egyetemi rangra emelni, és ezzel megszületett a mai napig fennálló Pandzsábi Egyetem. Emellett még számos iskolát, irodalmi egyesületet, közkönyvtárat és tudományos folyóiratot is alapított. Antropológiai kutatásai során ellátogatott Kasmírba, Ladákhba és Dardisztánba. Phuktalban meglátogatta a kolostort, ahol Csoma tibeti nyelvet tanult. Ő volt az első, aki felfigyelt Gandhára művészetére, és használta a „görög–indiai művészet” kifejezést.