Filológiai szakszeminárium 1.

 

Az oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók önálló, magas színvonalú filológiai kutatást tudjanak tervezni és kivitelezni saját disszertációs témájukhoz kapcsolódóan, átfogó ismereteket szerezve a szanszkrit vagy más indiai nyelvű szövegek kritikai feldolgozásának minden aspektusáról.

a) Tudás

A hallgatók elmélyült, speciális ismereteket szereznek a választott kutatási témájukhoz kapcsolódó szanszkrit vagy más indiai nyelvű szövegek filológiai feldolgozásának minden aspektusáról. Megismerik a legújabb filológiai kutatási módszereket, a nemzetközi tudományos diskurzus aktuális kérdéseit és vitáit. Részletes ismereteket szereznek a választott szövegkorpusz kézirat-hagyományáról, szövegkritikai problémáiról, nyelvi sajátosságairól és szakirodalmáról. Átfogó tudást szereznek a disszertációs kutatásukhoz szükséges filológiai eszközökről és forrásokról.

b) Képesség

A hallgatók képessé válnak önálló, magas színvonalú filológiai kutatás tervezésére és kivitelezésére. Elsajátítják a komplex filológiai problémák megfogalmazásának és megoldásának készségét. Gyakorlatot szereznek tudományos előadások tartásában, szakmai viták vezetésében és konstruktív kritika megfogalmazásában. Képesek lesznek saját kutatási eredményeik szakszerű prezentálására, valamint nemzetközi színvonalú publikációk elkészítésére. Kialakul bennük a tudományos vita kultúrája és az interdiszciplináris együttműködés képessége.

c) Attitűd

A hallgatók elkötelezett kutatói attitűdöt alakítanak ki, amely magában foglalja a tudományos precizitást, a kritikai gondolkodást és az intellektuális becsületességet. Nyitottak lesznek a szakmai kritikára és képesek konstruktív módon reflektálni saját munkájukra. Kialakul bennük a kollegiális együttműködés értéke és a tudományos közösséghez való felelősségteljes tartozás tudata. Érzékennyé válnak az etikai kérdésekre a filológiai kutatásban, a kulturális örökség tiszteletére és a tudományos munka társadalmi relevanciájára.

d) Autonómia és felelősség

A hallgatók teljes mértékben önállóvá válnak saját kutatási projektjük megtervezésében, kivitelezésében és eredményeik értékelésében. Felelősségteljesen döntenek a filológiai módszerválasztásról és kutatási stratégiákról. Képessé válnak saját kutatási programjuk független irányítására, a felmerülő problémák kreatív megoldására és kutatási eredményeik önálló publikálására. Felelősséget vállalnak állításaikért, képesek megvédeni tudományos pozíciójukat, ugyanakkor nyitottak alternatív értelmezések befogadására.

Témakörök

A feldolgozott témakörök mindig igazodnak a hallgató kutatási területéhez.

1. A kutatási téma pontosítása (a téma relevanciájának igazolása, a kutatási előzmények hiányosságainak azonosítása, a módszertani megközelítés kiválasztása, előzetes hipotézisek megfogalmazása)

2. Elsődleges források azonosítása és értékelése (releváns szövegek azonosítása, kéziratok és nyomtatott kiadások feltérképezése, kéziratgyűjtemények kutatása (indiai és európai), digitális forrásanyagok értékelése, szövegváltozatok előzetes összevetése)

3. Szakirodalmi kutatás I. (átfogó bibliográfia összeállítása, a kutatási terület történetének feltárása, főbb szakirodalmi iskolák és viták azonosítása, bibliográfiai adatbázisok használata)

5. Szövegkritikai előkészületek (a kéziratok kollacionálásának tervezése, szövegkritikai problémák azonosítása, a kritikai apparátus tervezése)

6. A nyelvészeti elemzés alapjai (nyelvtörténeti kontextus meghatározása, dialektológiai sajátosságok, szintaktikai és morfológiai jellemzők, lexikológiai kérdések, metrikai és prozódiai analízis [ha releváns])

7. Interdiszciplináris perspektívák (kapcsolódó történeti források, vallástörténeti kontextus, régészeti és művészettörténeti adalékok, digitális bölcsészeti eszközök)

Az értékelés rendszere

Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga

Szakirodalom

Tudományos kutatásmódszertan

Filológiai módszertan

Gumbrecht, Hans Ulrich (2003). The Powers of Philology: Dynamics of Textual Scholarship. Urbana: University of Illinois Press.

Pollock, Sheldon – Elman, Benjamin A. – Chang, Ku-ming Kevin (eds.) (2015). World Philology. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Turner, James (2014). Philology: The Forgotten Origins of the Modern Humanities. Princeton: Princeton University Press.

Pollock, Sheldon (2009). "Future Philology? The Fate of a Soft Science in a Hard World". Critical Inquiry 35(4): 931-961.

Szövegkritika

Greetham, David C. (1994). Textual Scholarship: An Introduction. New York: Garland Publishing.

Trovato, Paolo (2014). Everything You Always Wanted to Know about Lachmann's Method: A Non-Standard Handbook of Genealogical Textual Criticism in the Age of Post-Structuralism, Cladistics, and Copy-Text. Padova: Libreriauniversitaria.it.

Digitális filológia

Pierazzo, Elena (2015). Digital Scholarly Editing: Theories, Models and Methods. Routledge.

Schreibman, Susan – Siemens, Ray – Unsworth, John (eds.) (2016). A New Companion to Digital Humanities. 2nd edition. Chichester: Wiley-Blackwell.