Szövegkritika

Az oktatás célja

A tárgy célja, hogy a hallgatók átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a szanszkrit és más indiai nyelvű kéziratok kritikai kiadásának módszertanáról.

a) Tudás

A hallgatók megismerik a szövegkritika elméleti alapjait és gyakorlati módszertanát, különös tekintettel a szanszkrit és más indiai nyelvű kéziratok kritikai kiadásának problémáira. Átfogó ismereteket szereznek a kézirat-hagyományozás folyamatáról, a stemmatológia alapelveiről, valamint a különböző szövegkritikai iskolák (Lachmann-módszer, New Philology, stb.) megközelítéseiről. Megismerik az indiai kézirat-kultúra sajátosságait, a másolási gyakorlatokat és hibatípusokat, valamint a digitális szövegkritika lehetőségeit.

b) Képesség

A hallgatók képessé válnak szanszkrit és más indiai nyelvű szövegek kritikai apparátusának elkészítésére, kéziratok kollacionálására és a szövegromlások azonosítására. Elsajátítják a stemma felállításának módszerét, valamint a konjektúrák megfelelő alkalmazását. Gyakorlati készséget szereznek több kézirat összevetésében, a variánsok értékelésében és a szöveghagyomány rekonstrukciójában. Képesek lesznek kritikai kiadások készítésére nemzetközi szabványok szerint.

c) Attitűd

A hallgatók elkötelezett, precíz és türelmes filológiai munkára nevelődnek. Kialakul bennük a szövegek iránti tisztelet és a tudományos pontosság igénye. Kritikus szemléletet fejlesztenek ki a szövegkiadásokkal szemben, miközben megértik a szövegkritikai döntések komplexitását és a filológiai munka felelősségét. Nyitottá válnak az interdiszciplináris megközelítésekre és a nemzetközi szakmai együttműködésre.

d) Autonómia és felelősség

A hallgatók önállóan képesek lesznek szövegkritikai projekteket megtervezni és kivitelezni. Felelősségteljesen döntenek a szövegkritikai dilemmákban, átlátják döntéseik következményeit a szöveghagyományozásra és az értelmezésre nézve. Képessé válnak saját kutatási projektjeik szövegkritikai alapjainak megalapozására és szakmai véleményük önálló, megalapozott képviseletére.

Az oktatás tartalma

Témakörök:

1. A szövegkritika alapfogalmai és céljai (a szövegkritika definíciói, helye a filológiai tudományokban, editio princeps, editio critica, betühív kiadás, s.í.t.)

2. A kézirat-hagyományozás folyamata (mechanikus és organikus variánsok, a másolási hibák típusai [haplográfia, dittográfia, metathesis s.í.t.], a szanszkrit írásrendszerek sajátosságai és a másolási hibákra gyakorolt hatásuk)

3. A Lachmann-módszer és utóélete (Karl Lachmann szövegkritikai elvei, a stemma codicum felállítása, errores coniunctivi et separativi, a módszer kritikája és továbbfejlesztései)

4. A szanszkrit szövegkritika sajátosságai (az indiai kommentár-hagyomány és szerepe a szövegkritikában, szóbeli és írott hagyományozás kapcsolata, contaminatio, a szanszkrit verses szövegek metrikai kritériuma, a védikus és klasszikus szanszkrit szövegek eltérő problémái, s.í.t.)

5. Kéziratok kollacionálása (kollacionálási technikák és jelölésrendszerek, a kritikai apparátus felépítése [pozitív és negatív apparátus])

6. Szövegkritikai döntések (lectio difficilior potior és más szövegkritikai szabályok, emendatio ope ingenii, crux philologorum, s.í.t.)

7. Digitális szövegkritika (TEI szabványok, digitális kritikai kiadások, filológiai adatbázisok és korpuszok)

8. Esettanulmányok (a Mahābhārata és a Rāmāyaṇa szövegkritikai kiadásának története, egyéb fontos szanszkrit szövegek kritikai kiadásai, problematikus szöveghelyek elemzése)

Az értékelés rendszere

Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga

Szakirodalom

Alapművek és módszertani irodalom

West, Martin L. (1973). Textual Criticism and Editorial Technique Applicable to Greek and Latin Texts. Stuttgart: Teubner.

Maas, Paul (1958). Textual Criticism. Oxford: Clarendon Press.

Greetham, David C. (1994). Textual Scholarship: An Introduction. New York: Garland Publishing.

Indológiai szövegkritika

Witzel, Michael (2014). “Textual Criticism in Indology and in European Philology. Electronic Journal of Vedic Studies 21(3): 9-90.

Sukthankar, Vishnu S. (1933). “Prolegomena”. In: The Mahābhārata: For the First Time Critically Edited, Vol. 1. Pune: Bhandarkar Oriental Research Institute.

Pollock, Sheldon (2014). “Philology in Three Dimensions”. Postmedieval: A Journal of Medieval Cultural Studies 5(4): 398-413.

Kézirat-kultúra és paleográfia

Bühler, Georg (1896). Indische Palaeographie: Von circa 350 a. Chr.–circa 1300 p. Chr. (Grundriss der Indo-Arischen Philologie und Altertumskunde; I. Band, 2. Heft). Strassburg: K. J. Trübner.

Salomon, Richard (1998). Indian Epigraphy: A Guide to the Study of Inscriptions in Sanskrit, Prakrit, and the Other Indo-Aryan Languages. Oxford: Oxford University Press.

Gérard Colas et Gerdi Gerschheimer (ed.) (2009). Écrire et transmettre en Inde classique. Paris: École française d'Extrême-Orient.

Digitális szövegkritika

Apollon, Daniel – Bélisle, Claire – Régnier, Philippe (eds.) (2017). Digital Critical Editions. Urbana: University of Illinois Press.