Szövegolvasás 2.

 

Az oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a szanszkrit irodalom főbb műfajairól – védikus himnuszoktól a klasszikus kāvyán és drámai műveken keresztül a filozófiai śāstra szövegekig – és elsajátítsák azok filológiai feldolgozásának módszereit.

a) Tudás

A hallgatók elmélyült ismereteket szereznek a klasszikus és középkori szanszkrit irodalom különböző műfajairól, stílusirányzatairól és szöveghagyományairól. Megismerik a szanszkrit irodalmi nyelvet és a kāvya poétikai eszköztárát, valamint a különböző szövegértelmezési hagyományokat. Átfogó tudást szereznek a szanszkrit hermeneutika (mīmāṃsā) alapelveiről, a hagyományos indiai kommentár-irodalom módszereiről, valamint a modern filológiai megközelítések alkalmazásáról. Megismerik az egyes szövegek történeti, kulturális és vallási kontextusát.

b) Képesség

A hallgatók képessé válnak komplex szanszkrit szövegek önálló olvasására, grammatikai elemzésére és filológiai interpretációjára. Elsajátítják a szövegek különböző szempontú (nyelvi, stilisztikai, tartalmi, intertextuális) elemzésének készségét. Gyakorlatot szereznek a hagyományos indiai kommentárok használatában és a szövegek kulturális beágyazottságának értelmezésében. Képesek lesznek különböző szövegtípusok (kāvya, śāstra, sūtra, s.í.t.) műfaji sajátosságainak felismerésére és értelmezésére.

c) Attitűd

A hallgatók érzékennyé válnak a szanszkrit szövegek esztétikai értékeire és kulturális jelentőségére. Kialakul bennük a szövegek iránti alázat és a filológiai precizitás iránti elkötelezettség. Nyitottak lesznek a különböző értelmezési hagyományok megértésére, miközben kritikus szemléletet fejlesztenek ki. Tisztelettel közelednek az indiai szellemi örökséghez, ugyanakkor tudományos objektivitással vizsgálják a szövegeket.

d) Autonómia és felelősség

A hallgatók önállóan képesek lesznek kutatási szempontból releváns szanszkrit szövegeket kiválasztani és feldolgozni. Felelősségteljesen kezelik a fordítási és értelmezési dilemmákat, átlátják a szövegértelmezés kulturális és ideológiai vonatkozásait. Képessé válnak saját kutatási területükön a szövegelemzés magas színvonalú, önálló végzésére és eredményeik szakmai közösség előtti védelmére.

Elsajátítandó témakörök

Az aktuálisan választott szövegek mindig igazodnak a hallgató doktori kutatásának témájához. Néhány példa:

1. Ortodox filozófiai szövegek (Śaṅkara: Brahmasūtrabhāṣya, Yogasūtra és Yogabhāṣya, Jaiminisūtra és Śabara-bhāṣya, Mīmāṃsā hermeneutikai alapelvek, Kumārila Bhaṭṭa: Ślokavārttika, a védikus szövegek autoritása és értelmezése)

2. Buddhista filozófiai szövegek (Vasubandhu: Abhidharmakośabhāṣya (részletek), Dignāga és Dharmakīrti: buddhista logika, Vijñānavāda szövegek)

3. Tantrikus szövegek: nyelv és gyakorlat (a Śaiva tantrák nyelvi sajátosságai, Abhinavagupta mint filozófus és kommentátor, Mantra-elmélet, a rituális szövegek nyelve és szerkezete)

4. Purāṇa irodalom: mitológia és teológia (Viṣṇu-purāṇa és Bhāgavata-purāṇa (válogatott részek), a purāṇák narratív technikái, Māhātmya-szövegek: szenthelyek dicsőítése, stotrakāvya: himnikus költészet, a mitológiai narratíva mint teológiai érvelés)

5. Dráma és drámaelmélet (Bhavabhūti: Uttararāmacarita, a Nāṭyaśāstra gyakorlati alkalmazása)

6. Grammatika és nyelvelmélet (Pāṇini: Aṣṭādhyāyī, Patañjali: Mahābhāṣya [Paspaśāhnika], Bhartṛhari: Vākyapadīya, a grammatikai kommentárok szerepe, nyelvelmélet és filozófia kapcsolata)

7. Poetikai elméletek: dhvani és aucitya (Ānandavardhana: Dhvanyāloka, Abhinavagupta Locanája, Kṣemendra aucitya-elmélete, Mammaṭa Kāvyaprakāśája mint szintézis)

Az értékelés rendszere

Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga

Szakirodalom

Hacker, Paul (1995). Philology and Confrontation: Paul Hacker on Traditional and Modern Vedānta. Edited by Wilhelm Halbfass. Albany: SUNY Press.

Ram-Prasad, Chakravarthi (2002). Advaita Epistemology and Metaphysics: An Outline of Indian Non-Realism. London: RoutledgeCurzon.

Maas, Philipp A. (2006). Samādhipāda: Das erste Kapitel des Pātañjalayogaśāstra zum ersten Mal kritisch ediert. Aachen: Shaker Verlag.

McCrea, Lawrence J. – Patil, Parimal G. (2010). Buddhist Philosophy of Language in India: Jñānaśrīmitra on Exclusion. New York: Columbia University Press.

Freschi, Elisa (2012). Duty, Language and Exegesis in Prabhākara Mīmāṃsā. Leiden: Brill.

Clooney, Francis X. (1990). Thinking Ritually: Rediscovering the Pūrva Mīmāṃsā of Jaimini. Vienna: De Nobili Research Library.

Vasubandhu (1988). Abhidharmakośabhāṣyam. Translated by Louis de La Vallée Poussin, English translation by Leo M. Pruden. 4 vols. Berkeley: Asian Humanities Press.

Dignāga (2005). Pramāṇasamuccaya. Chapter 1. In: Dignāga's Philosophy of Language, by Tom Tillemans. Vienna: Arbeitskreis für Tibetische und Buddhistische Studien.

Dunne, John D. (2004). Foundations of Dharmakīrti's Philosophy. Boston: Wisdom Publications.

Padoux, André (1990). Vāc: The Concept of the Word in Selected Hindu Tantras. Translated by Jacques Gontier. Albany: SUNY Press.

Sanderson, Alexis (2009). "The Śaiva Age: The Rise and Dominance of Śaivism during the Early Medieval Period". In: Genesis and Development of Tantrism, ed. Shingo Einoo. Tokyo: University of Tokyo.

Torella, Raffaele (2002). The Īśvarapratyabhijñākārikā of Utpaladeva with the Author's Vṛtti: Critical Edition and Annotated Translation. Rome: Istituto Italiano per l'Africa e l'Oriente.

Rocher, Ludo (1986). The Purāṇas. Wiesbaden: Harrassowitz. (History of Indian Literature, Vol. II, Fasc. 3)

Cardona, George (1997). Pāṇini: His Work and its Traditions. 2nd edition. Delhi: Motilal Banarsidass.

Joshi, S. D. – Roodbergen, J. A. F. (1986). Patañjali's Vyākaraṇa-Mahābhāṣya: Paspaśāhnika. Poona: University of Poona.

Bhartṛhari (1963-1973). Vākyapadīya. Edited and translated by K. A. Subramania Iyer. Poona: Deccan College.

Bronkhorst, Johannes (2011). Language and Reality: On an Episode in Indian Thought. Revised edition. Leiden: Brill.

Ānandavardhana (1990). The Dhvanyāloka of Ānandavardhana with the Locana of Abhinavagupta. Translated by Daniel H. H. Ingalls, Jeffrey Moussaieff Masson, and M. V. Patwardhan. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Pollock, Sheldon (2016). A Rasa Reader: Classical Indian Aesthetics. New York: Columbia University Press.

McCrea, Lawrence (2008). The Teleology of Poetics in Medieval Kashmir. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Bronner, Yigal (2010). Extreme Poetry: The South Asian Movement of Simultaneous Narration. New York: Columbia University Press.