Szövegolvasás 1.

 

Az oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a szanszkrit irodalom főbb műfajairól – védikus himnuszoktól a klasszikus kāvya-n és drámai műveken keresztül a filozófiai śāstra szövegekig – és elsajátítsák azok filológiai feldolgozásának módszereit.

a) Tudás

A hallgatók elmélyült ismereteket szereznek a klasszikus és középkori szanszkrit irodalom különböző műfajairól, stílusirányzatairól és szöveghagyományairól. Megismerik a szanszkrit irodalmi nyelvet és a kāvya poétikai eszköztárát, valamint a különböző szövegértelmezési hagyományokat. Átfogó tudást szereznek a szanszkrit hermeneutika (mīmāṃsā) alapelveiről, a hagyományos indiai kommentár-irodalom módszereiről, valamint a modern filológiai megközelítések alkalmazásáról. Megismerik az egyes szövegek történeti, kulturális és vallási kontextusát.

b) Képesség

A hallgatók képessé válnak komplex szanszkrit szövegek önálló olvasására, grammatikai elemzésére és filológiai interpretációjára. Elsajátítják a szövegek különböző szempontú (nyelvi, stilisztikai, tartalmi, intertextuális) elemzésének készségét. Gyakorlatot szereznek a hagyományos indiai kommentárok használatában és a szövegek kulturális beágyazottságának értelmezésében. Képesek lesznek különböző szövegtípusok (kāvya, śāstra, sūtra, s.í.t.) műfaji sajátosságainak felismerésére és értelmezésére.

c) Attitűd

A hallgatók érzékennyé válnak a szanszkrit szövegek esztétikai értékeire és kulturális jelentőségére. Kialakul bennük a szövegek iránti alázat és a filológiai precizitás iránti elkötelezettség. Nyitottak lesznek a különböző értelmezési hagyományok megértésére, miközben kritikus szemléletet fejlesztenek ki. Tisztelettel közelednek az indiai szellemi örökséghez, ugyanakkor tudományos objektivitással vizsgálják a szövegeket.

d) Autonómia és felelősség

A hallgatók önállóan képesek lesznek kutatási szempontból releváns szanszkrit szövegeket kiválasztani és feldolgozni. Felelősségteljesen kezelik a fordítási és értelmezési dilemmákat, átlátják a szövegértelmezés kulturális és ideológiai vonatkozásait. Képessé válnak saját kutatási területükön a szövegelemzés magas színvonalú, önálló végzésére és eredményeik szakmai közösség előtti védelmére.

Elsajátítandó témakörök

Az aktuálisan választott szövegek mindig igazodnak a hallgató doktori kutatásának témájához. Néhány példa:

1. Védikus szövegek: nyelv és interpretáció (Ṛgveda: verses szerkezet és archaikus szanszkrit, a védikus himnuszok poétikai eszközei, a Yajurveda prózája, a rituális előírások és egzegézis nyelve, Upaniṣadok: a filozófiai próza kialakulása)

2. Epikus hagyomány: Mahābhārata és Rāmāyaṇa (az epikus szanszkrit jellemzői, a śloka-metrum és az epikus stílus, filozófia verses formában, kāvya-elemek az eposzban, az eposz mint enciklopédikus szöveg)

3. Dharmaśāstra: jogi és társadalmi szövegek (Manu-smṛti: a verses jogi szöveg nyelvi sajátosságai, szakterminológia a dharma-irodalomban, Arthaśāstra részletek: politikai-gazdasági próza)

4. Kālidāsa: Raghuvaṃśa, Meghadūta és Kumārasaṃbhava (részletek) (a klasszikus kāvya mint norma, a mahākāvya szerkezete és narratív technikák, az alaṃkārák művészi alkalmazása)

5. Nyāya: logikai-episztemológiai szövegek (Gautama Nyāyasūtrája és kommentárjai, a sūtra-stílus, szakterminológia: pramāṇa, anumāna, s.í.t., filozófiai vitairodalom, a Nyāyabhāṣya mint kommentár-modell)

6. Buddhista szanszkrit szövegek (Aśvaghoṣa: Buddhacarita [részletek], kāvya és buddhista tanítás egyesítése, a buddhista hibrid szanszkrit jellemzői, a Mahāyāna sūtrák nyelvi sajátosságai)

7. Költészettani elméletek: Bharata és Daṇḍin (Nāṭyaśāstra: a rasa-elmélet alapjai, Daṇḍin Kāvyādarśája: a költői díszítőelemek rendszere, śāstra és kāvya határai)

8. Bevezetés a kommentár-irodalomba (bhāṣya, vṛtti, ṭīkā típusú kommentárok, a kommentárok speciális nyelvezete)

Az értékelés rendszere

Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga

Szakirodalom

Védikus irodalom

Jamison, Stephanie W. – Brereton, Joel P. (2014). The Rigveda: The Earliest Religious Poetry of India. 3 vols. Oxford: Oxford University Press.

Witzel, Michael (1997). "The Development of the Vedic Canon and its Schools: The Social and Political Milieu". In: Inside the Texts, Beyond the Texts, ed. Michael Witzel. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Gonda, Jan (1975). Vedic Literature (Saṃhitās and Brāhmaṇas). Wiesbaden: Harrassowitz. (History of Indian Literature, Vol. I, Fasc. 1)

Upaniṣadok

Olivelle, Patrick (1998). The Early Upaniṣads: Annotated Text and Translation. Oxford: Oxford University Press.

Epikus irodalom

Brockington, John (1998). The Sanskrit Epics. Leiden: Brill. (Handbuch der Orientalistik)

Dharmaśāstra

Olivelle, Patrick (2005). Manu's Code of Law: A Critical Edition and Translation of the Mānava-Dharmaśāstra. Oxford: Oxford University Press.

Olivelle, Patrick (1999). Dharmasūtras: The Law Codes of Āpastamba, Gautama, Baudhāyana, and Vasiṣṭha. Oxford: Oxford University Press.

Olivelle, Patrick (2013). King, Governance, and Law in Ancient India: Kauṭilya's Arthaśāstra. Oxford: Oxford University Press.

Kālidāsa

Kālidāsa (2009). Kumārasambhava. Edited and translated by David Smith. New York: New York University Press and JJC Foundation.

Ingalls, Daniel H. H. (1976). "Kālidāsa and the Attitudes of the Golden Age". Journal of the American Oriental Society 96(1): 15-26.

Nyāya és filozófiai szövegek

Matilal, Bimal Krishna (1998). The Character of Logic in India. Edited by Jonardon Ganeri and Heeraman Tiwari. Albany: SUNY Press.

Ganeri, Jonardon (2001). Philosophy in Classical India: The Proper Work of Reason. London: Routledge.

Phillips, Stephen H. (2012). Epistemology in Classical India: The Knowledge Sources of the Nyāya School. London: Routledge.

Preisendanz, Karin (1994). Studien zu Nyāyasūtra III.1 mit dem Nyāyatattvāloka Vācaspati Miśras II. Stuttgart: Franz Steiner Verlag.

Buddhista szanszkrit irodalom

Aśvaghoṣa (1936). Buddhacarita. Edited and translated by E. H. Johnston. Calcutta: Baptist Mission Press. [Reprint: Delhi: Motilal Banarsidass, 1984]

Olivelle, Patrick (2008). Life of the Buddha by Ashvaghosha. New York: New York University Press and JJC Foundation.

Poetika és esztétika

Pollock, Sheldon (2016). A Rasa Reader: Classical Indian Aesthetics. New York: Columbia University Press.

Gerow, Edwin (1971). A Glossary of Indian Figures of Speech. The Hague: Mouton.

Kane, P. V. (1961). History of Sanskrit Poetics. 4th edition. Delhi: Motilal Banarsidass.

Kommentár-irodalom

Bronkhorst, Johannes (1990). "Vārttika". Wiener Zeitschrift für die Kunde Südasiens 34: 123-146.

Kahrs, Eivind (1998). Indian Semantic Analysis: The 'Nirvacana' Tradition. Cambridge: Cambridge University Press.

Tubb, Gary A. – Boose, Emery R. (2007). Scholastic Sanskrit: A Manual for Students. New York: American Institute of Buddhist Studies, Columbia University.

Általános művek

Pollock, Sheldon (2006). The Language of the Gods in the World of Men: Sanskrit, Culture, and Power in Premodern India. Berkeley: University of California Press.

Bronkhorst, Johannes (2011). Language and Reality: On an Episode in Indian Thought. Revised edition. Leiden: Brill.