Z
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh Dzs, Dzsh É F G, Gh H I, Í J K, Kh L M N P, Ph R S Sz T, Th U, Ú V Felhasznált irodalom
zamíndár (zamīndār)
A muzulmán hódítás utáni Indiában a föld (zamín [zamīn]) birtokosa vagy bérlője (dár [dār]). A szó pontos jelentése területenként és koronként változott. A Mughal korban a zamíndárok a kincstárnak fizetett fix összeg fejében beszedhették a földekről az adót; voltak közöttük helyi hatalmasságok is, akik így biztosították hatalmuk fenntartását. Bengálban öröklődő jogokkal bíró adóbeszedők voltak, akik megtarthatták a beszedett jövedelem tíz százalélát. A XVIII. században a brit kormányzat a földek tulajdonosaivá tette ezeket a zamíndárokat, így létrehozva egy fölbirtokos arisztokráciát Bengálban és Bihárban (Bihār), amely 1947-ig létezett. India északi egyes részein (pl. Uttar Pradés [Uttar Pradeś]) a zamíndár a teljes tulajdonosi jogkörrel rendelkező fölbirtokost jelentett; máshol zamíndárok közösen birtokolták a falusi földeket. A Maráthák területein a zamíndár szót az öröklődő adóbeszedői tisztségre használták.