S
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh Dzs, Dzsh É G, Gh H I, Í J K, Kh L M N Ó P, Ph R Sz T, Th U, Ú V Felhasznált irodalom
Sabalásva (Śabalāśva)
Daksa (Dakṣa) ezer fia, akiket a bölcs a Harjasvák (Haryaśva) eltűnése után nemzett, és az elődeikhez hasonlóan Nárada (Nārada) miatt tűntek el (Harivaṃśa 3.18–21).
Sacsí (Śacī)
Indra (Indra) felesége, a védikus szövegekben Indra neveként előforduló Sacsípati (Śacīpati) összetétel jelentése eredetileg „erős, hatalmas úr” lehetett. Mivel a pati (pati) szó az úr mellett férj jelentéssel is bír, a védikus kor után a jelentését vesztett Sacsí szót tulajdonnévnek tekintették, és az összetételt Sacsí férjeként értették.
Sadgarbha (Ṣaḍgarbha)
Kálanémi (Kālanemi) hat fia, akik Dévakí (Devakī) első hat gyermekeként jöttek a világra, a későbbi, Bhágavata-puránán (Bhāgavata-purāṇa) alapuló tradíció már nem említi a gyermekek démoni eredetét (Suneson 1992: 205–206).
saka (śaka)
A szkítákkal azonosított népcsoport (Dey 1927: 172).
Sákha (Śākha)
Szkanda (Skanda) egyik megnyilvánulása, ld. bővebben Naigamésa (Naigameṣa).
sákja (śākya)
A nepáli határ vidékén, a Himalája lábainál, illetve Bihár (Bihār) északi részén azonosított népcsoport (Basham 1986: 97).
Sakra (Śakra)
Ld. Indra (Indra).
Sakramaha (Śakramaha)
Ld. Indramaha (Indramaha).
Sakuni (Śakuni)
Gandhára (Gandhāra) királya, Gándhárí (Gāndhārī) testvére, a Kauravák (Kaurava) nagybátyja, Judhisthira (Yudhiṣṭhira) rádzsaszúja (rājasūya) szertartását követően kockajátékban győzte le az ifjú királyt, és ezzel száműzetésbe kényszerítette a Pándavákat (Pāṇḍava) (Mahābhārata 2.52.1–69.21, magyarul: Baktay 1960: 481–494, 1977: 312–322 Vekerdi 2007: 136–161), a Kauravák oldalán részt vett a Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli nagy háborúban, a Kuruksétrán (Kurukṣetra) Szahadéva (Sahadeva) ölte meg (Mahābhārata 9.27.54–60).
Sakuntalá (Śakuntalā)
Visvámitra (Viśvāmitra) és a Ménaká (Menakā) nevű apszarasz (apsaras) lánya, Dusjanta (Duṣyanta) felesége, Bharata (Bharata) anyja. Sakuntalá egy Kanva (Kaṇva) nevű bölcs ásramájában (āśrama), az erdőben nevelkedett, és ott ismerkedett meg az arra vadászó Dusjantával. A gyermekük megfoganása után Dusjanta visszatért a fővárosba, és az egyességük szerint Sakuntalának a fiúk megszületését követően kellett utánamennie. Sakuntalá ez idő alatt azonban magára haragította a Durvászasz (Durvāsas) nevű bölcset, aki titokban azzal átkozta meg, hogy Dusjanta ne ismerhesse fel. A Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli (1.62.3–69.51, magyarul: Vekerdi 1964: 87–99) mítoszt a nagy költő, Kálidásza az Abhidnyánasákuntala (Abhijñāśākuntala, magyarul: Sakuntalá felismerése Vekerdi 1961: 231–315) című művében dolgozta fel.
Salja (Śalya)
Madra (Madra) királya, Mádrí (Mādrī) testvére, egyes Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli utalások szerint talán Báhlíka (Bāhlīka) leszármazottja (Száler 2019a: 111–120), a Kauravák (Kaurava) oldalán részt vett a Mahábhárata-beli nagy háborúban. Salja Dróna (Droṇa) halálát követően kocsihajtóként szolgálta Karnát (Karṇa), jóllehet saját királyi rangjára nézve megalázónak tartotta ezt a feladatot (Mahābhārata 8.23.1–25.11, magyarul: Baktay 1960: 626–627, 1977: 384, Vekerdi 2007: 273–277). Miután Karna elesett, Salja vette át a Kaurava sereg vezetését. Az életét a harcban végül Judhisthira (Yudhiṣṭhira) oltotta ki (Mahābhārata 9.16.35–58, magyarul: Vekerdi 2007: 287–288).
Sambara (Śambara)
1.) A Rigvédában (Ṛgveda 1.59.6) Agni (Agni), illetve Indra (Indra) (Ṛgveda 1.54.4) ellenségeként említett démon. 2.) Pradjumnát (Pradyumna) elrabló démon (Harivaṃśa 99.1–49).
Sankara (Śaṃkara)
1.) Siva (Śiva) neve. 2.) A tizenegy rudra (rudra) egyike (Viṣṇu–purāṇa 1.15.122–123).
Santanu/Sántanu (Śantanu/Śāntanu)
A Hold nemzetségébe tartozó uralkodó, Pratípa (Pratīpa) fia, a tengert megszemélyesítő istenség földi megtestesülése (Harivaṃśa 43.15–45). Az első felesége Gangá (Gaṅgā) volt, és tőle nyolc gyermeke született, akiket az anyjuk Bhísma (Bhīṣma) kivételével a világra jöttük után azonnal megölt. Gangá valójában azért hajtotta végre ezt a kegyetlen cselekedetet, hogy megszabadítsa a halandók közé száműzött vaszukat (vasu) a földi szenvedésüktől. Miután a nyolcadik vaszu, azaz Bhísma is megszületett, Gangának el kellett hagynia a férjét, mivel az megakadályozta az újszülött meggyilkolását (Mahābhārata 1.92.20–55, magyarul: Baktay 1960: 393–396, Vekerdi 2007: 33–37). Santanu ezt követően Vjásza (Vyāsa) anyját, Szatjavatít (Satyavatī) vette feleségül, és tőle Vicsitravírját (Vicitravīrya) és Csitrángadát (Citrāṅgada) nemzette. Apósa kérésére Bhísma helyett Szatjavatí utódai örökölték a trónt (Mahābhārata 1.94.41–95.3, magyarul: Baktay 1960: 396–398, 1977: 272–273, Vekerdi 2007: 37–40).
Sarasztamba (Śarastamba)
Szkanda (Skanda) születési helye, a pontos azonosítása bizonytalan. Mind a Mahábhárata (Mahābhārata), mind Kálidásza (Kālidāsa) Méghadúta (Meghadūta 42–44, Vekerdi 1961: 46–47) című műve beszámol egy olyan zarándokhelyről, ahol Szkanda (Skanda) különösen nagy tiszteletnek örvendett. A Mahábhárata (Mahābhārata 9.42.38–41) a helyet Szómatírthának (Somatīrtha) nevezi, és Szkanda hadvezérré való felkenését köti hozzá. Szómatírtha eredetileg a Kuruksétrától (Kurukṣetra) délnyugatra helyezkedhetett el, azonban feltételezhetően a Harsa (Harṣa) által propagált Szkanda-kultusz hatására a történetet egyidő után Szthánvísvarához (Sthāṇvīśvara, mai Thánészar [Thānesar]) kapcsolták (Száler 2017: 332–333). A Méghadúta útvonalát követve nem tűnik kizártnak, hogy a hely valahol Mathurá (Mathurā) környékén helyezkedhetett el (Száler 2019b: 240–245).
Sarmisthá (Śarmiṣṭhā)
Vrisaparvan (Vṛṣaparvan) nevű démonkirály lánya, Anu (Anu), Druhju (Druhyu) és Púru (Pūru) anyja, ld. bővebben Jajáti (Yayāti).
Sárnga (Śārṅga)
Visnu (Viṣṇu) íja.
sásztra (śāstra)
Az élet különféle területeit meghatározó, tudományos igénnyel megírt szabálygyűjtemény.
Satadhanvan (Śatadhanvan)
Bhódzsa (Bhoja), ő ölte meg Szatrádzsitot (Satrājit), és ajándékozta a Szjamantakát (Syamantaka) Akrúrának (Akrūra), a cselekedete után Krisna (Kṛṣṇa) végzett vele (Harivaṃśa 29.1–20).
Satávarta (Śatāvarta)
Dváraká (Dvārakā) környékén található erdő (Harivaṃśa 93.19).
Satrughna (Śatrughna)
Dasaratha (Daśaratha) és Szumitrá (Sumitrā) fia, Ráma Dásarathi (Rāma Dāśarathi) öccse, Laksmana (Lakṣmaṇa) ikertestvére. Satrughna végzett Lavanával (Lavaṇa), és alapította meg a démon lakhelyén Mathurát (Mathurā) (Harivaṃśa 44.20–53, Rāmāyaṇa 7.52.1–62.14, magyarul: Vekerdi 1964: 756–766).
Saunaka (Śaunaka)
Nagy tudású, bhárgava (bhārgava) bölcs (Mani 1975: 710), neki mesélte el Lómaharsana (Lomaharṣaṇa) fia a Mahábhárata (Mahābhārata) és a Harivansa (Harivaṃśa) történetét.
Sésa (Śeṣa)
A világmindenség felett álló, Visnu (Viṣṇu) ágyaként szolgáló kígyó. Egyes elképzelések szerint ő született a Földre Balaráma (Balarāma) képében (Bigger 1997: 27).
Sibi (Śibi)
A szubkontinens északnyugati részén elhelyezkedő Szvát (Svāt)-folyó völgyével azonosított (Dey 1927: 188) terület. Sibi királya volt Usínara (Uśīnara), aki a saját testéből kivágott hússal táplált egy bajba jutott galambot. A történet párhuzamai görög forrásokban is megtalálhatók (Gaál 2014: 12–19).
Sisupála (Śiśupāla)
Csédi (Cedi) királya, Krisna (Kṛṣṇa) ellensége, Rukminí (Rukmiṇī) jegyese, a gonosz démon, Hiranjakasipu (Hiraṇyakaśipu) földi megtestesülése (Mahābhārata 1.61.5). Judhisthira (Yudhiṣṭhira) rádzsaszúja (rājasūya) áldozatán megsértette Krisnát, aki a diszkoszával azon nyomban végzett vele (Mahābhārata 2.33.22–42.31, magyarul: Baktay 1960: 474–480, 1977: 307–311). Sisupála megölésének a történetét a 7. századi költő, Mágha (Māgha) a Sisupálavadha (Śiśupālavadha, „Sisupála megölése”) című műeposz formájában dolgozta fel.
Siva (Śiva)
A nagy eposzokban jellemzően epizódszerepeket betöltő, olykor Visnuval (Viṣṇu) rivalizáló istenség, akit más, úgynevezett saiva (śaiva, „Sivához kötődő”) hagyományok a mindenek felett álló istenként tisztelnek.
Sónitapura (Śoṇitapura)
Bána (Bāṇa) otthona, eredetileg talán Uddzsajinível (Ujjayinī) lehetett azonos (Száler 2021: 91–92). A várost a későbbi korokban több, egymástól eltérő helyen, mint például az Uttarákhand-(Uttarākhaṇḍ-)beli Guptkásí (Guptkāśī) vagy az Aszam-(Asam-)beli Tédzspur (Tejpur) környékén azonosították (Dey 1927: 189).
sráddha (śrāddha)
Az elhunyt ősök számára bemutatott, rizsgombócokból álló felajánlás.
Srí (Śrī)
Ld. Laksmí (Lakṣmī).
Srídáman (Śrīdāman)
Vrindávana-(Vṛndāvana-)beli pásztor, Krisna (Kṛṣṇa) párja a Pralamba-(Pralamba-)féle incidenskor játszott harinákrídanában (hariṇākrīḍana) (Harivaṃśa 58.19–21).
srívatsza (śrīvatsa)
Különleges személyek jellegzetes, ikonográfiában rendre stilizáltan megjelenített mellszőrzete.
Subhángí (Śubhāṅgī)
Vidarbha-i (Vidarbha) királylány, Rukmin (Rukmin) lánya, Pradjumna (Pradyumna) felesége.
súdra (śūdra)
A negyedik, és egyben legalacsonyabb rangú varna (varṇa), a szolgák csoportja, a szó eredetileg egy etnikum megnevezése lehetett.
Suka (Śuka)
Vjásza (Vyāsa) fia, akit a papagáj alakját magára öltő Ghritácsí (Ghṛtācī) nevű apszarasz (apsaras) hozott világra (Mani 1975: 757). Minden bizonnyal erre a sajátos születéstörténetre utal a bölcs neve, ami papagájt jelent.
Sukra (Śukra)
A démonok tanítójaként számontartott bhárgava (bhārgava) bráhmana (brāhmaṇa) (Mani 1975: 760).
Suktimatí (Śuktimatī)
Csédi (Cedi) régi fővárosa (Dey 1927: 196), a szerepét a Gupta-(Gupta-)kortól kezdve a mai Kalindzsarral (Kaliṃjar) azonosított Kálandzsara (Kālaṃjara) vette át (Dey 1927: 48, 84).
Sumbha/Szumbha (Śumbha/Sumbha)
Nisumbhával (Niśumbha) együtt a Vindhja-(Vindhya-)hegységben élő démon, akivel a Visnu (Viṣṇu) álmát megtestesítő istennő végzett.
Súra (Śūra)
Vaszudéva (Vasudeva) apja, Krisna (Kṛṣṇa) nagyapja.
Súraszéna (Śūrasena)
Mathurá (Mathurā) központú történeti régió (Dey 1927: 197).
svapáka (śvapāka)
A varna-(varṇa-)rendszeren kívül lévő, kutyahúsfogyasztással azonosított népcsoport.
Svaphalka (Śvaphalka)
Vrisni (Vṛṣṇi) fia, Akrúra (Akrūra) apja, Kási (Kāśi) királya (Harivaṃśa 24.3–8).
Svéta (Śveta)
A Himalája Tibettől keletre eső részével azonosított hegyvonulat (Dey 1927: 200).