Dzs, Dzsh
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh É F G, Gh H I, Í J K, Kh L M N P, Ph R S Sz T, Th U, Ú V Z Felhasznált irodalom
dzságir (jāgir)
Indiában a muzulmán hódítás után kialakult egyfajta földbérlet; az uralkodó által katonai vagy polgári tisztségviselőjének juttatott földterület, amelyről a dzságirdár (a dzságir bérlője) beszedhette az adójövedelmeket, ebből eltartotta magát és katonaságot tartott fenn, amelyet szükség esetén az uralkodó szolgálatába állított. A dzságirdár halála után a dzságir visszaszált az államra, bár az örökös megkaphatta a lehetőséget, hogy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében saját részére megújítsa. Akbar indiai Mughal uralkodó manszabdárjainak nem továbbörökíthető dzságirok formájában adott fizetést, és rendszeresen ellenőriztette a manszabdárok katonáit és lovait, hogy meggyőződjön, helyesen használják-e fel a bevételeiket.
dzságirdár (jāgirdār)
Ld. dzságir (jāgir).
Dzsahnu (Jahnu)
A Hold nemzetségébe tartozó, szarvamédha (sarvamedha) áldozatot bemutató király, Kávérí (Kāverī) férje. A Földre leszállt Gangesz elárasztotta az áldozati területét, ezért Dzsahnu haragjában megitta a folyót, amit az istenek kérésére végül szabadon bocsátott. A Gangeszt emiatt az eset miatt hívják Dzsáhnavínak (Jāhnavī), azaz Dzsahnutól származónak (Harivaṃśa 24.75–80).
Dzsaigísavja (Jaigīṣavya)
Ékapátalá (Ekapāṭalā) férje, varázserővel bíró aszkéta, az ő hatására hagyott fel Aszita Dévala (Asita Devala) a családos emberekre vonatkozó előírások követésével, és kezdett el a móksára (mokṣa), azaz a létkörforgásból való megszabadulásra törekedni (Mahābhārata 9.49.1–64, magyarul).
Dzsajadratha (Jayadratha)
Szindhu (Sindhu, mai Szindh, Sindh) királya, a Kauravák (Kaurava) oldalán részt vett a Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli nagy háborúban, a Kuruksétrán (Kurukṣetra) Ardzsuna (Arjuna) végzett vele. Dzsajadratha hajdanán egy különleges kegyben részesült: százfelé kell törnie annak a személynek a feje, aki Dzsajadratha fejét a földre ejti. Ahhoz, hogy ezt az őt megölő Ardzsuna elkerülje, a nyílvesszőjével a király harctól távol meditáló apja, Vriddhaksatra (Vṛddhakṣatra) ölébe repítette fejét. Ezt követően Dzsajadratha apja felébredt a meditációból, és a fia fejét a földre ejtette, így az ő feje hasadt száz darabra (Mahābhārata 7.121.15–39).
Dzsamadagni (Jamadagni)
Bhárgava (Bhārgava) bráhmana (brāhmaṇa), Parasuráma (Paraśurāma, Csatabárdos Ráma) apja.
Dzsámbavat (Jāmbavat)
A medvék királya, Dzsámbavatí (Jāmbavatī) apja, Krisna (Kṛṣṇa) apósa, Ráma Dásarathi (Rāma Dāśarathi) oldalán részt vett a Rámájanában (Rāmāyaṇa) elbeszélt, Rávana (Rāvaṇa) vezette ráksaszák (rākṣasa) ellen vívott háborúban. Rövid ideig birtokolta a Szjamantakát (Syamantaka), miután annak előző tulajdonosa, Praszéna (Prasena) egy oroszlán áldozatául esett (Harivaṃśa 28.14–31).
Dzsámbavatí (Jāmbavatī)
Dzsámbavat (Jāmbavat) lánya, Krisna (Kṛṣṇa) felesége, Számba (Sāmba) anyja.
Dzsambú (Jambū)
A Méru-(Meru-)hegyről eredő és ott növő dzsambú (jambū, rózsa-alma) gyümölcsök nedvét folyató, mitikus folyó (Monier-Williams 2012: 412).
dzsanapada (janapada)
Kr.e. 800 körül Észak-Indiában létrejövő, törzsi szervezeten alapuló államok. Ha állt is az élükön király (rádzsá, rājā), nem volt egyeduralkodó, hanem a törzsi szövetség, vagyoni helyzet, stb. alapján létrehozott testülettel együtt kormányzott.
Dzsanaka (Janaka)
Vidéha (Videha) királya, Szítá (Sītā), illetve az aszami (Asam-i) hagyomány szerint Naraka (Naraka) nevelőapja. Dzsanaka azt az ígéretet tette, hogy csak ahhoz a kérőhöz adja a lányát, aki képes felajzani Siva (Śiva) birtokában lévő íját. Ráma Dásarathi (Rāma Dāśarathi) ezt olyan könnyedén tette meg, hogy az íj kettétört (Rāmāyaṇa 1.65.27–66.19, magyarul: Baktay 1960: 45–48, 1977: 73–75, Vekerdi 1997b: 21–23).
Dzsanamédzsaja (Janamejaya)
1.) Ardzsuna (Arjuna) dédunokája, az általa megrendelt kígyóáldozaton mesélte el Vaisampájana (Vaiśampāyana) a Mahábhárata (Mahābhārata), illetve a Harivansa (Harivaṃśa) történetét. 2.) Kuru (Kuru) unokájaként számontartott király, aki elkövette a bráhmana-(brāhmaṇa-)gyilkosság bűnét (Harivaṃśa 22.5–13, 23.109–111, Mahābhārata 12.146.2–148.35). 3.) Paurava (Paurava), azaz Púrutól (Pūru) származó uralkodó, Purandzsaja (Puraṃjaya) fia, Mahászála (Mahāsāla) apja (Harivaṃśa 23.17–18) 4.) Bhalláta (Bhallāṭa) fia, a Nípák (Nīpa) vesztét okozó herceg (Harivaṃśa 15.26–28).
Dzsanárdana (Janārdana)
Krisna (Kṛṣṇa) neve, jelentése „emberek izgatója”, a Mahábhárata (Mahābhārata) elliptikus magyarázata szerint arra utal, hogy Krisna a démonok megrettentője (Mahábhárata 5.68.6).
Dzsanaszthána (Janasthāna)
A Ráma (Rāma) száműzetési helyeként azonosított Dandaka-(Daṇḍaka-)erdő része, a Gódávarí (Godāvarī) és a Krisná (Kṛṣṇā) folyók által közrefogott területtel azonosított hely (Dey 1927: 80).
Dzsarászandha (Jarāsaṃdha)
Brihadratha (Bṛhadratha) fia, Magadha (Magadha) királya, Kansza (Kaṃsa) veje, a születésekor Brihadratha két felesége egy-egy, féltestet hozott a világra, majd a Dzsará (Jarā) nevű démonnő ezeket összeillesztve érte el, hogy megszülethessen Dzsarászandha (Mahábhárata 2.16.20–17.6, magyarul: Vekerdi 1964: 212–215). Habár egykor valamennyi földi uralkodót legyőzte, a Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli nagy háborúban már nem vett részt, mivel Bhíma (Bhīma) párbajban végzett vele, hogy bátyja, Judhisthira (Yudhiṣṭhira) bemutathassa a rádzsaszúja (rājasūya) áldozatot (Mahábhárata 2.21.1–22.10).
dzsárúthja (jārūthya)
A lóáldozatoknak az a típusa, amely során három különféle daksinát (dakṣiṇā) osztanak (Monier-Williams 2012: 419).
dzsátakarma (jātakarma)
A szanszkárák (saṃskāra) egyike, a gyermek születéséhez kapcsolódó rituálé.
Dzsvara (Jvara)
Bána (Bāṇa) szövetségese, a lázas betegséget megtestesítő háromfejű és háromlábú démon.