G, Gh
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh Dzs, Dzsh É F H I, Í J K, Kh L M N P, Ph R S Sz T, Th U, Ú V Z Felhasznált irodalom
Gada (Gada)
Vaszudéva (Vasudeva) és Szunámá (Sunāmā, vagy más néven Szunámní, Sunāmnī) fia, Krisna (Kṛṣṇa) és Balaráma (Balarāma) öccse.
Gádhi (Gādhi)
A Hold nemzetségébe tartozó király, Visvámitra (Viśvāmitra) apja, Dzsamadagni (Jamadagni) anyai nagyapja.
Gáhadavála (Gāhaḍavāla)
Észak-indiai uralkodócsalád a XII–XIII. században. Valószínűleg a Benáresz (Váránaszí, Vārāṇasī) és Ajódhjá (Ayodhyā) közti vidékről származtak, Csandradéva (kb. 1089–1103) már Kanaudzs (Kanauj) és a mai Delhi környéke felett is uralkodott, főleg a Kalacsurik (Kalacuri) rovására terjeszkedett a mai Uttar Pradesh (Uttar Pradeś) területén, és valószínűleg adót fizetett a Ghaznavidáknak. Góvindacsandra (Govindacandra, kb. 1113–1115) kelet felé próbált terjeszkedni. Dzsajacsandra (Jayacandra, kb. 1170–1194) a Muhammad Ghúríval vívott csatában esett el, utóda, Hariscsandra (Hariścandra) kb. 1197-ig tudja fenntartani hatalmát Kanaudzs környékén.
Gajá (Gayā)
Jelentős, Bihár-(Bihār)-beli zarándokhely, a közelében lévő, Bódhgajának (Bodhgayā) nevezett helyen érte el a Buddha (Budddha) a megvilágosodást. A hagyomány szerint Gautama Sziddhártha (Gautama Siddhārtha) herceg egy itteni pípal (Ficus religiosa, szanszkritul pippala illetve bódhi) fa alatt meditálva világosodott meg, vált Buddhává. Asóka (Aśoka) a Kr.e. III. században szentélyt emelt itt, melyet a Kr.e. I. században kőkerítéssel vettek körül. A Kusán (Kuṣāṇ) dinasztia alatt (Kr.u. II. század) épült fel az Asóka-féle szentély helyén a ma is látható Mahábódhi-(Mahābodhi-)templom, melyet a Pála (Pāla), majd a Széna (Sena) dinasztia korában (750–1200) átépítettek, majd Sir Alexander Cunningham a XIX. század második felében, és a burmai buddhista közösség 1882-ben restaurálta.
Gálava (Gālava)
1.) Visvámitra (Viśvāmitra) középső fia, a neve a kötél (gala, gala) szóból származik, mivel az anyja egykor a viszontagságai közt kötélre kötötte (Harivansa 9.96–100). 2.) Egyes hagyományokban Gálava néven lehetett ismert a Brahmadattát (Brahmadatta) Kandaríka (Kaṇḍarīka) mellett szolgáló bráhmana (brāhmaṇa), Páncsála (Pāñcāla). Erre az enged következtetni, hogy a Brahmadatta-történet Harivansa-(Harivaṃśa-)beli bevezetőjében Kandaríka párjaként még ez a név szerepelt (Harivaṃśa 15.67–68).
gana (gaṇa)
Sivát (Śiva) kísérő, általában törpe- vagy gnóm-szerű lények.
Gandhamádana (Gandhamādana)
A Kailásza (Kailāsa) déli oldalán azonosított idilli hely (Dey 1927: 60), Purúravasz (Purūravas) tíz éven át mulatott itt Urvasí (Urvaśī) társaságában (Harivaṃśa 21.7).
Gandhára/Gándhára (Gandhāra/Gándhára)
Történelmi terület a mai Északnyugat-Pakisztánban, a Pésávar (Peśāvar-, Peshawar-)völgyben és a Kabul- illetve Swat folyók alsó folyásánál. Az ókorban Gándhára kereskedelmi is kultúrális találkozási pont volt India, Közép-Ázsia és a Közép-Kelet között. A Kr.e. VI–V. században az Akhaimenida Birodalomhoz tartozott, majd a IV. században Nagy Sándor hódította meg. A Kr.e. III. században, a Maurja (Maurya) dinasztia uralma alatt fontos központja a buddhizmusnak, amely innen terjed tovább Közép-Ázsiában és a mai Afganisztán területén. A következő évszázadokban Gándhárában egymás után uralkodtak az indo-görögök, sakák, párthusok, kusánok. Legfontosabb városai, Taxila (szanszkritul Taksasilá, Takṣaśilā) és Pésávar egyben a kultúra központjai is voltak. A Kr.e. I–Kr.u. VI. századig virágzott a gándhárai művészet, amely indiai buddhista és görög-római elemeket ötvözött. Gándhára a XI. században, Mahmúd Ghazní hódíásával muzulmán uralom alá került. .
Gándhárí (Gāndhārī)
Gandhára (Gandhāra) királyának, Szubalának (Subala) a lánya, Dhritarástra (Dhṛtarāṣṭra) felesége, a száz Kaurava (Kaurava) herceg anyja. Miután Gándhárí hozzáment Dhritarástrához, a szemét kendővel kötötte be, hogy így vállaljon sorsközösséget a vak férjével (Mahābhārata 1.103.9–13, magyarul: Baktay 1960: 408, 1977: 275, Vekerdi 2007: 52–54).
gandharva (gandharva)
Az égi lények férfiakból álló, zenével asszociált csoportja, jellemzően az égi táncosnők, azaz az apszaraszok (apsaras) párjaiként tartják számon őket.
gándhárvavéda (gāndhārvaveda)
A zene tudománya.
Gándíva (Gāṇḍīva)
Ardzsuna (Arjuna) Brahmá (Brahmā) által készített íja. A fegyvert Ardzsuna Varunától (Varuṇa) kapta, hogy meg tudja akadályozni Indrát (Indra) az égő Khándava-(Khāṇḍava-)erdő eloltásában (Mahābhārata 1.216.1–7).
Gangá (Gaṅgā)
Gangesz folyó, illetve a Gangeszt megszemélyesítő istennő, Bhísma (Bhīṣma) anyja. A Gangesz hajdanán a mennyben folyt, mígnem Bhagírathának (Bhagīratha) sikerült elérnie, hogy a Földre szálljon és a vizével megtisztítsa elhunyt őseit. Az égből alászálló Gangeszt Siva (Śiva) a hajával fogta fel, hogy ne okozzon kárt a hatalmas víztömeg lezúdulása (Mahābhārata 3.107.1–108.19, Rāmāyaṇa 1.41.11–43.18, magyarul: Vekerdi 1964: 661–671). A Visnu-purána (Viṣṇu-purāṇa 2.2.32) szerint a Gangesz Visnu (Viṣṇu) lábából ered, míg a Bhágavata-purána (Bhāgavata-purāṇa 5.17.1) úgy tartja, hogy a háromvilágot átlépő Visnu lábujja átszakította az égboltot, és ezzel engedett utat a Gangesz folyásának.
Garga (Garga)
A csillagászattal asszociált bölcs, a Bhágavata-purána (Bhāgavata-purāṇa 10.8.1) Gárgja (Gārgya) helyett őt nevezi meg a Jádavák (Yādava) tanítójaként.
Gárgja (Gārgya)
Nagy erejű bráhmana (brāhmaṇa), Kálajavana (Kālayavana) apja (Harivaṃśa 85.7–16), a Vrisnik (Vṛṣṇi) és az Andhakák (Andhaka) tanítómestere, ő végezte el az átmeneti rítusokat Krisna (Kṛṣṇa) és Balaráma (Balarāma) számára (Harivaṃśa 96.44).
Garuda (Garuḍa)
Visnu (Viṣṇu) hátasa, általában antropozoomorf formában, félig ember, félig nagytestű ragadozó madár alakjában ábrázolják. Kasjapa (Kaśyapa) és Vinatá (Vinatā) kisebb gyermeke, akit a kígyók rettegett ellenségeként ismernek.
Gauda (Gauḍa)
Történelmi tájegység India keleti részén, a Gangesz folyótól délre, Nyugat-Bengálban.
girimaha (girimaha)
Egy hegy tiszteletére rendezett vallási ünnepély.
Girivradzsa (Girivraja)
Girivradzsa a történeti Rádzsagriha (Rājagṛha), mai Bihár (Bihār)-beli Rádzsgír (Rājgīr) elnevezése (Dey 1927: 66).
Gólóka (Goloka)
A tehenek mennyei világa.
Gómatí (Gomatī)
A mai Uttar Pradés (Uttar Pradeś) területén található Gómtí (Gomtī) folyó (Dey 1927: 70).
Gondophernész (Gondopharész)
Indo-párthus uralkodó a Kr.u. I. században, Arakhószia, Kabul és Gándhára (mai Afganisztán és Pakisztán) területén. Az apokrif Tamás apostol cselekedetei szerint Szt. Tamás keresztény hitre térítette. (Az apostol a hagyomány szerint ezután Keralába ment, és végül Madras közelében szenvedett mártírhalált.) Az uralkodása alatt vert pénzérmék (melyeken Guduphara néven szerepel) elterjedtsége alapján Kelet-Irántól Északnyugat-Indiáig terjedő terület felett uralkodott.
Gópálí (Gopālī)
Apszarasz (apsaras), Kálajavana (Kālayavana) anyja.
gótra (gotra)
A bráhmanák (brāhmaṇa) hét, illetve a dél-indiai bráhmanák őseként számontartott Agasztjával (Agastya) együtt nyolc ősbölcstől származó klánjai (Basham 1986: 155).
Góvardhana (Govardhana)
Vrindávanában (Vṛndāvana) található, az ott élő pásztorok számára szakrális jelentőséggel bíró hegy. Krisna (Kṛṣṇa) hajdanán a Góvardhanát emelte fel, és használta ernyőként, hogy megvédje a pásztorközösség lakóit Indra (Indra) esőjétől (Harivaṃśa 61.1–63).
Góvinda (Govinda)
Krisna (Kṛṣṇa) neve, amit Indrától (Indra) kapott a Góvardhana-(Govardhana-)hegy felemelését követően. A név jelentése „tehenek ura” (Harivaṃśa 62.43).
graha (graha)
1.) Bolygó. 2.) A démonok egy csoportja. 3.) graha/gráha (graha/grāha): A tengeri szörnyek egy csoportja.
Griha (Gṛha)
Dváraká (Dvārakā) négy védőistenségének egyike (Harivaṃśa 86.17).
Gunaka (Guṇaka)
Mathurá-(Mathurā-)beli füzérkereskedő, aki virágokkal ajándékozta meg Krisnát (Kṛṣṇa) és Balarámát (Balarāma) (Harivaṃśa 71.15–21).
Guha (Guha)
Ld. Szkanda (Skanda).
guhjaka (guhyaka)
A jaksák (yakṣa) mellett Kubera (Kubera) kísérőiként számontartott égi lények.
Indiai muzulmán uralkodók pihenőpavilonja, vagy a palota melletti kertje.