M
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh Dzs, Dzsh É G, Gh H I, Í J K, Kh L N Ó P, Ph R S Sz T, Th U, Ú V Felhasznált irodalom
Mádhava (Mādhava)
1.) Krisna (Kṛṣṇa) neve, jelentése Madhu (Madhu) sarja. 2.) Mádhavák: A Jádavák (Yādava) Madhutól származó csoportja. 3.) Auttama (Auttama) fia a harmadik manvantarában (manvantara) (Harivaṃśa 7.17).
Madhjadésa (Madhyadeśa)
Szó szerint középső ország, hagyományosan északról a Himalája, délről a Vindhja (Vindhya), nyugatról a Kuruksétrát (Kurukṣetra) átszelő Szaraszvatí (Sarasvatī), míg keletről Prajága (Prayāga) által határolt terület (Dey 1927: 116).
Madhu (Madhu)
1.) Visnu (Viṣṇu) füléből származó démonpár egyike. Visnu az idők kezdetén végzett vele és a társával, Kaitabhával (Kaiṭabha), majd a belőlük származó velő borította be a Földet (Harivaṃśa 42.15–33). 2.) Jádava (Yādava), tőle származnak a Jádava nemzetség egyik meghatározó csoportját alkotó Mádhavák.
madhuparka (madhuparka)
Általában a vendégeknek szánt, tejből és mézből álló felajánlás.
Madhuvana (Madhuvana)
Egykor Mathurá (Mathurā) helyén álló félelmetes erdő, Lavana (Lavaṇa) lakhelye.
Madra (Madra)
Pandzsábban (Pañjāb), a Ráví (Rāvī) és a Csináb (Cināb) folyók közt húzódó terület, székhelye a mai Szijálkóttal (Siyālkoṭ) azonosított Szákala (Sākala) (Dey 1927: 116, 174).
Mádrí (Mādrī)
Madrából (Madra) származó hercegnő, Salja (Śalya) testvére, Pándu (Pāṇḍu) felesége, az Asvinoktól (Aśvin) származó ikerpár Nakula (Nakula) és Szahadéva (Sahadeva) anyja (Mahābhārata 1.115.1–28, magyarul: Baktay 1960: 410, Baktay 1977: 276, Vekerdi 2007: 60–61), egyes Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli utalások szerint talán Báhlíka (Bāhlīka) leszármazottja (Száler 2019a: 111–120), Pándu halála után önként lépett rá a halotti máglyára, hogy kövesse férjét a túlvilágra (Mahābhārata 1.116.1–31, magyarul: Vekerdi 2007: 61–65).
Magadha (Magadha)
A mai Bihár (Bihār) tartománnyal azonosított, Rádzsagriha (Rājagṛha), majd Pátaliputra (Pāṭaliputra) székhelyű területet (Dey 1927: 116). Magadha kiemelt szerepet játszott az ókori ind birodalmak születésében, többek között innen indult a Maurják (Maurya), a Sungák (Śuṅga) és a Gupták (Gupta) birodalomépítése is.
Mágadha (Māgadha)
1.) Prithu (Pṛthu) dicsőítésével megbízott dalnok, a mágadhák őse. 2.) mágadha: Királyi dalnok, mivel a szó elsődleges jelentése Magadha-i (Magadha), feltételezhető, hogy egy etnikumot asszociáltak egy meghatározott foglalkozással.
Mahákála (Mahākāla)
Ld. Bána (Bāṇa).
Maháméru (Mahāmeru)
Ld. Méru (Meru).
Mahéndra (Mahendra)
Parasuráma (Paraśurāma) lakhelye, a történeti Kalinga (Kaliṅga) földrajzát meghatározó, mai Ódisától (Oḍiśā) Maduraí (Maduraī)-ig húzódó, javarészt a Keleti-Ghátokat magába foglaló hegyvonulat (Dey 1927: 119).
máhisaka (māhiṣaka)
Egyes elképzelések szerint a Narmadá (Narmadā) folyó menti Máhismatí (Māhiṣmatī) vidékét, más források szerint a mai Maiszúr (Maisūr) környékét lakó népcsoport (Dey 1927: 120).
Maináka (Maināka)
Himálaja (Himālaya) és Méná (Menā) fia, a Sziválik-(Sivālik)-hegységgel azonosított hegyvonulat (Dey 1927: 121).
Mainda (Mainda)
Általában Dvividával (Dvivida) párban említett, Rámájanából (Rāmāyaṇa) ismert majom, gyakran tűnik fel Szugrívának (Sugrīva), a majomkirálynak a kíséretében. A Harivansa (Harivaṃśa) állítása szerint Krisna (Kṛṣṇa) mind őt, mind Dvividát csatában győzte le (Harivaṃśa 105.20).
Maja (Maya)
A Tárakámaja-(Tārakāmaya-)háborúban Tára (Tāra) mellett a démonok vezetője.
Májá (Māyā)
Az illúziót megtestesítő istennő.
Májávatí (Māyāvatī)
Rati (Rati) földi megtestesülése, Pradjumna (Pradyumna) nevelője, majd felesége (Harivaṃśa 99.1–49).
makara (makara)
Általában gaviál-szerű lényként ábrázolt tengeri szörny.
Málava (Mālava)
Északról az Arávalí-(Arāvallī)-, délről a Vindhja-(Vindhya-)hegység által határolt, a Csambal (Caṃbal), a Bétvá (Betvā) és a Narmadá (Narmadā) folyók által felszabdalt, hagyományosan Észak-India és a Dekkán-fennsíkot mind földrajzilag, mind kulturálisan összekötő történeti régió (Jain 1972: 15).
Mánasza (Mānasa)
Tibet területén található Mánaszaróvar-(Mānasarovar-)tó (Dey 1927: 123).
Mandákiní (Mandākinī)
A mai Kálígangával (Kāligaṅgā) azonosított folyó (Dey 1927: 124).
Mandara/Mandára (Mandara/Mandāra)
Mitikus hegy, ezt használták köpülő rúdként az istenek és a démonok a Tejóceán kiköpülésekor (Mahābhārata 1.15.5–17.30, Rāmāyaṇa 1.44.14–27, magyarul: Baktay 1977: 38–43, Vekerdi 1964: 81–86).
Maniparvata (Maṇiparvata)
Eredetileg Prágdzsjótisában (Prāgjyotiṣa) található mitikus hegy, ezen a helyen őrizte Naraka (Naraka) a különféle földi és mennyei helyekről elrabolt nőket. Miután Krisna (Kṛṣṇa) kiszabadította őket, a Maniparvatát magával vitte Dvárakába (Dvārakā) (Harivaṃśa 92.19–43).
Manu (Manu)
Az egyes világkorszakokban születő első ember neve.
manvantara (manvantara)
A mitikus időszámításban használt időegység, ami a Földre születő Manuk (Manu) közti időket jelöli. Egy kalpát (kalpa) tizennégy manvantara (manvantara) alkot, míg az egyes manvantarákon belül hetvenegyszer követi egymást a négy juga (yuga) (Mani 1975: 482). Jelenleg Vaivaszvata (Vaivasvata), azaz a Nappal azonosított Vivaszvattól (Vivasvat) származó Manu korát éljük.
Marícsi (Marīci)
1.) A Brahmá (Brahmā) elméjéből származó hét ősbölcs egyike (Harivaṃśa 1.29), Kasjapa (Kaśyapa) apja. 2.) A Danutól (Danu) származó démonok egyike (Harivaṃśa 3.67.), a Paulómák (Pauloma) és a Kálakéják (Kālakeya) őse (Harivaṃśa 3.72–74).
Márisá (Māriṣā)
A fák lánya, ő hozta világra a Hold és a Pracsétaszok (Pracetas) közös gyermekét, Daksát (Dakṣa) (Harivaṃśa 2.39–45).
Márkandéja (Mārkaṇḍeya)
Mrikandu (Mṛkaṇḍu) fia, Siva (Śiva) iránti odaadásáról ismert Bhárgava (Bhārgava) bölcs (Mani 1975: 488).
Mártanda (Mārtaṇḍa)
Ld. Szúrja (Sūrya).
marut (marut)
A védikus kortól fogva tisztelt, széllel asszociált mitikus lények, akiket a korai időkben Rudra (Rudra), a védikus viharisten fiaiként tartottak számon (Macdonell 1897: 74). Az epikus kortól fogva különböző történetek terjedtek el a származásukkal kapcsolatban. Egyes elképzelések szerint Daksa (Dakṣa) lányának, Marutvatínak (Marutvatī) a Dharma (Dharma) által nemzett fiai (Harivaṃśa 3.26–27), míg mások szerint Kasjapa (Kaśyapa) és Diti (Diti) gyermekei, akiket Indra (Indra) az anyjuk méhében hét részre darabolt fel (Harivaṃśa 3.97–109). A Mahábháratában (Mahābhārata 9.37.29–32) ezek mellett található egy olyan elbeszélés is, ami úgy tartja, hogy a hét marut (Vájuvéga [Vāyuvega], Vájubala [Vāyubala], Vájuhan [Vāyuhan], Vájumandala [Vāyumaṇḍala], Vájudzsvála [Vāyujvāla], Vájurétasz [Vāyuretas], Vájucsakra [Vāyucakra]) a Mankanaka (Maṅkaṇaka) nevű bölcs és a Szaraszvatí (Sarasvatī) folyó gyermekeként látta meg napvilágot.
máruta (māruta)
Ld. marut (marut).
marutvat (marutvat)
ld. marut (marut).
Mátali (Mātali)
Indra (Indra) kocsihajtója.
Mathurá (Mathurā)
A történeti Súraszéna (Śūrasena) központja, Ágrától (Āgrā) északra található Uttar Pradés-(Uttar Pradeś-)beli település, Krisna (Kṛṣṇa) szülővárosa.
Matszja (Matsya)
A mai Dzsajpur (Jaipur) környékén azonosított történeti terület (Dey 1927: 128).
médha (medha)
Szűkebb értelemben a védikus áldozatok egy meghatározott csoportját, míg tágabban az áldozatokat általában jelöli.
Mékala (Mekala)
A Vindhja-(Vindhya-)hegységben található Amarkantak-(Amarkaṃṭak-)hegy, a Narmadá (Narmadā) forrása (Dey 1927: 130). A Harivansa (Harivaṃśa 117.29) az országok közt említi Mékalát, ami talán arra utalhat, hogy Mékala mint ország a Narmadá forrását magába foglaló történeti terület lehetett.
Méná (Menā)
A Méru (Meru) lánya, Himálaja (Himālaya) felesége, Maináka (Maināka), Aparná (Aparṇā, ld. Párvatí [Pārvatī]), Ékaparná (Ekaparṇā) és Ékapátalá (Ekapāṭalā) anyja.
Méru (Meru)
A Méru az ind kozmológiában központi szerepet játszó, a mennyországot tartó, aranyszínű, mitikus hegy (Mani 1975: 462–463).
Méruprabhava (Meruprabhava)
A Latávéstát (Latāveṣṭa) körülvevő erdők egyike (Harivaṃśa 93.18).
Mithilá (Mithilā)
A történeti Vidéha (Videha) fővárosa, a Nepál-beli Dzsanakpurral (Janakpur) azonosított település (Dey 1927: 130).
Mitra (Mitra)
Eredetileg Varuna (Varuṇa) párjaként tisztelt, szövetségkötéssel és barátsággal asszociált védikus istenség. A Harivansa (Harivaṃśa 3.50–51) a tizenkét áditja (āditya) egyikeként említi.
Mrittikávatí (Mṛttikāvatī)
A Bhódzsák (Bhoja) Parnásá (Parṇāśā, mai Banász [Banās]) folyó mentén azonosított szállásterülete (Dey 1927: 132).
Mritju (Mṛtyu)
Ld. Jama (Yama).
Mucsukunda (Mucukunda)
A Nap nemzetségébe tartozó király, harcolt az istenek oldalán a démonok elleni háborúban, a szolgálatáért cserébe azt kérte Indrától (Indra), hogy sokáig aludhasson, illetve megfogadta, hogy aki felkelti, azt azonnal megöli. Mucsukunda ezt követően Krisna (Kṛṣṇa) Földre születéséig aludt, mígnem Kálajavana (Kālayavana) tévedésből felébresztette (Harivaṃśa 85.40–64).
Mura/Muru (Mura/Muru)
Naraka (Naraka) szövetségese, Krisna (Kṛṣṇa) által megölt démon, a fiai segítségével hatezer kötéllel védelmezte Prágdzsjótisát (Prāgjyotiṣa) (Harivaṃśa 91.44–45). Krisnát gyakran nevezik utána Murárinak (Murāri), vagyis Mura ellenségének.
Mustika (Muṣṭika)
Kansza (Kaṃsa) udvarában szolgáló, Krisna (Kṛṣṇa) megölésével megbízott, démoni birkózó.