J
A, Á B, Bh Cs, Csh D, Dh Dzs, Dzsh É F G, Gh H I, Í K, Kh L M N P, Ph R S Sz T, Th U, Ú V Z Felhasznált irodalom
Jádava (Yādava)
A Hold nemzetség Jadutól (Yadu) származó utódai.
Jadu (Yadu)
Jajáti (Yayāti) legidősebb, Dévajánítól (Devayānī) született fia, az apja átka miatt nem örökölhette meg a trónt.
jadzsamána (yajamāna)
A védikus áldozatok költségeit finanszírozó személy.
Jadzsurvéda (Yajurveda)
A négy véda-szanhitá (veda-saṃhitā) egyike, többnyire a Rigvédából (Ṛgveda) származó himnuszrészleteket ritualisztikai előírásokkal és teológiai magyarázatokkal kiegészítő, öt, önálló (külön-külön papi nemzetségek hagyományát képező) szöveggyűjtemény. Az úgynevezett Krisna (fekete) Jadzsurvédát (Kṛṣṇa Yajurveda) alkotó négy korpusz (káthaka, kāṭhaka; kapisthalakatha, kāpiṣṭhalakaṭha; maitrájaní, maitrāyaṇī; taittiríja, taitirīya) a himnuszrészleteket és a hozzájuk fűzött prózai kiegészítéseket vegyesen tartalmazza, míg a Sukla (fehér) Jadzsurvéda (Śukla Yajurveda) csak himnikus részekből áll, amelyekhez a kiegészítéseket a Satapatha-bráhmana (Śatapatha-brāhmaṇa) tartalmazza.
jadzsusz (yajus)
Áldozati formulák, ezek alkotják a Jadzsurvéda (Yajurveda) tartalmát.
Jajáti (Yayāti)
A Hold nemzetségébe tartozó király, egyfajta Noé-szerű karakter az ind mitológiában, hiszen valamennyi népet az ő öt fiától, Jadutól (Yadu), Anutól (Anu), Druhjutól (Druhyu), Turvaszutól (Turvasu) és Púrutól (Pūru) származtatnak. Jajáti két nőt vett feleségül, Kávja Usanasz (Kāvya Uśanas) lányát, Dévajánít (Devayānī), illetve Vrisaparvan (Vṛṣaparvan) lányát, Sarmisthát (Śarmiṣṭhā). Mivel Jajáti titokban gyermekeket nemzett Sarmisthától, Kávja Usanasz az öregség átkával sújtotta. A hirtelen megöregedett király ezután a fiait kérte meg arra, hogy vegyék át tőle az öregségét, hogy még élvezhesse egy darabig a fiatalságát. Jajáti kívánságát egyedül a legkisebb fia, Púru teljesítette, így ő örökölte a trónt, míg a testvérei a királyságtól megfosztva, különféle (eredetileg feltételezhetően idegen) népek ősatyái lettek (Mahābhārata 1.77.1–80.27, Vekerdi 1964: 100–131).
jaksa (yakṣa)
A ráksaszákkal (rākṣasa) rokonságban álló, főként természeti helyek (pl. fák, folyók) védelmezésével asszociált isteni lények. Az eposzokban és a puránákban (purāṇa) a jaksák jellemzően ambivalens természetűek, míg a buddhista forrásokban többnyire ártó, a dzsaina (jaina) szövegekben pedig védelmező istenségekként vannak bemutatva (Száler 2018: 124–126).
jaksí (yakṣī)
Jaksa-(yakṣa-)nő.
Jama (Yama)
Halálisten, a Nap fia, egyes szövegek Manuval (Manu), az első emberrel, míg mások Dharmával (Dharma) azonosítják, általában bivalyon ülve, a kezében jogarral szokták ábrázolni.
Jamuná (Yamunā)
A Harivansa (Harivaṃśa 8.7) szerint a Nap lánya, Mathurá (Mathurā) folyója, Krisna (Kṛṣṇa) számos gyermek- és ifjúkori kalandja kapcsolódik hozzá. A folyó emellett különleges viszonyban áll Balarámával (Balarāma) is, aki egykor az ekéjével terelte új mederbe (Harivaṃśa 83.1–51).
Jasódá (Yaśodā)
Nandagópa (Nandagopa) felesége, Krisna (Kṛṣṇa) és Balaráma (Balarāma) nevelő anyja, a Bhágavata-purána (Bhāgavata-purāṇa 10.8.48–50) szerint Dharának (Dharā), azaz a Dróna (Droṇa) nevű Vaszu (Vasu) feleségének a földi megtestesülése.
jaudhéja (yaudheya)
Az Indus és a Dzshélam (Jhelam) folyók közti területet lakó népcsoport (Dey 1927: 215).
javana (yavana)
Eredetileg a görögök, későbbi szövegekben a főként nyugatról érkező idegenek elnevezése.
jóga (yoga)
A hat ortodox, azaz a Védával (Veda) nem ellenséges filozófiai rendszer egyike, alapvető célja, hogy a jógát gyakorló személy a fegyelem, a meditáció és az érzékek feletti uralom segítségével azonosuljon a mindenek felett álló személytelen isteni erővel, a Brahmannal (Brahman) (Brockington 1998a: 170).
jógí (yogī)
Jógát (yoga) gyakorló személy.
jüecsi (yuezhi)
Ókori nép, királyaik kb. Kr.e. 128 és Kr.u. 450 között uralkodtak Baktriában és Észak-Indiában. Elsőként a kínai források említik őket a Kr.e. II. században, mint Kína északnyugati részén, Kanszu tartományban élő nomádokat. A Kr.e. II. század közepén nyugat felé vándorolnak a szintén nomád hsziongnuk (xiongnu, valószínűleg a későbbi hunok ősei) elől. A jüecsik Kr.e. 128 körül a források szerint az Oxus folyótól (Amu Darja) északra élnek. Baktriában véget vetetnek a görögök uralmának.
A Kusán (Kuṣāṇ dinasztiát a Bakrtiában uralkodó öt jüecsi törzsfő egyike alapította. A Kusán királyság délen és keleten India felé, északon pedig Közép-Ázsiában terjeszkedett. A Kr.u. III. századtól nyugaton a hatalmuk gyengült, 400 körül a Kidara dinasztia váltotta őket Gándhárában (Gāndhāra), a kidaritákat pedig 450 körül a hephtaliták hódították meg.
A jüecsi misszionáriusok fontos szerepet játszottak a buddhizmus kínai propagálásában, az indiai kultúra elterjedése Közép-Ázsiában pedig nagyban volt köszönhető a Kusán befolyásnak.
Judhisthira (Yudhiṣṭhira)
A Mahábhárata (Mahābhārata) eposz egyik főhőse, Dharma (Dharma) és Kuntí (Kuntī) fia, a legidősebb Pándava (Pāṇḍava), szenvedélyes kockajátékos, aki Sakunival (Śakuni) szemben az egész birodalmát elveszítette (Mahābhārata 2.52.1–69.21, magyarul: Baktay 1960: 481–494, 1977: 312–322, Vekerdi 2007: 136–161). Habár a Kuruksétrán (Kurukṣetra) vívott csata után ő foglalta el Dhritarástra (Dhṛtarāṣṭra) trónját, később Ardzsuna (Arjuna) utódai vitték tovább a nemzetséget.
juga (yuga)
A világkorszak neve az indiai kozmológiákban. Négy egymást követő yuga (krita [kṛta], tréta [treta], dvápara [dvāpara], kali [kali], nevüket az indiai kockajáték dobásairól kapták) alkot egy mahájugát (mahāyuga, „nagy juga”), 71 mahájuga egy manvantarát (manvantara), 14 manvantara egy kalpát (kalpa). Egy kalpa megfelel Brahmá (Brahmā) isten egy nappalának (az éjszakája ugyanilyen hosszú). Brahmá most az ötvenegyedik évében jár.
A jugák közül a krita a leghosszabb (1728000 év), a többi egyre rövidebb (a kalijuga 432000 évig tart) és egyre inkább jellemző rájuk a dharma (dharma), vagyis a világrend hanyatlása. Jelenleg a kalijugában élünk, amely a hagyomány szerint Kr.e. 3102-ben kezdődött. A kalijuga végén a világ elpusztul, majd egy új teremtéssel elkezdődik egy újabb mahájuga. (Az hindu felfogás szerint isten nem megsemmisíti a világot és nem ex nihilo teremti meg újra, hanem elnyeli, majd pedig újra kibocsátja.)
Jujudhána (Yuyudhāna)
Vrisni (Vṛṣṇi) harcos, Szatjaka (Satyaka) fia, a Pándavák (Pāṇḍava) oldalán részt vett a Mahábhárata-(Mahābhārata-)beli nagy háborúban, Krisna (Kṛṣṇa) tőle értesült a Pándavák kockajáték utáni száműzetéséről (Mahābhārata 3.14.15). Harminchat évvel a Kuruksétrán (Kurukṣetra) vívott csata után Jujudhána Prabhásza (Prabhāsa) mellett italozás közben számonkérte Kritavarmant (Kṛtavarman) amiért segédkezett Asvatthámannak (Aśvatthāman) az éjszakai mészárlásban. A két hős nézeteltérése nyomán szörnyű csata bontakozott ki, amiben a Jádavák (Yādava) nagy része Krisna, Balaráma (Balarāma), Babhru (Babhru), Dáruka (Dāruka) és Vaszudéva (Vasudeva) kivételével odaveszett (Mahābhārata 16.4.6–46).